Hszi, aki a KKP főtitkárának pozícióját is betölti, az egykori császári palota déli bejárata felett húzódó teraszon, a KKP, valamint a kormányzat vezető méltóságai körében állva hangsúlyozta: „a Kínai Kommunista Párt nélkül Kína ma nem lenne az, ami. Az előttünk álló úton fenn kell tartani, és tovább kell erősíteni a párt vezetését” – tette hozzá a Mao Ce-tung egykori kínai vezető portréja felett elhelyezett, sarló-kalapács szimbólummal díszített pódiumról.
Beszédét a helyszínen több mint 70 ezren hallgatták. Az esemény gondosan kiválogatott részvevőit előzetes regisztrációt és fokozott biztonsági ellenőrzést követően engedték a Tienanmen térre.
A koronavírus-járvány felett aratott diadal jeleként az ünnepségen egybegyűltek közül senki nem viselt maszkot.
Az eseményre hetekkel korábban lezárult sajtóregisztráció egyik feltétele mindazonáltal az volt, hogy a helyszínről tudósítani kívánó újságíróknak az évfordulós ünnepséget megelőző legalább három héttel korábban meg kellett kapniuk a Covid-19 elleni védőoltás utolsó szükséges dózisát.
Az ünnepség helikoptereket és vadászgépeket felvonultató légi bemutatóval, valamint a pártot dicsőítő kórusénekekkel vette kezdetét.
A kínai elnök egy órán át tartó beszédében a KKP első száz évének legfontosabb eredményei között említette, hogy
Kína minden tekintetben elérte a „mérsékelten jómódú társadalom” felépítését mint célt, kényelmes életet biztosítva az embereknek, továbbá felszámolta a mélyszegénységet.
A „mérsékelten jómódú társadalom” célját eredetileg Teng Hsziao-ping korábbi elnök tűzte ki 1979-ben, majd ez Hu Csin-tao elnökségének idején (2002-2012) kapcsolódott össze konkrét gazdaságpolitikai intézkedésekkel.
Hszi többször kitért Kína kapcsolataira a külföldi országokkal, felidézve egyebek mellett, hogy a történelem során az ország sokszor szenvedett külföldi elnyomástól. Hangsúlyozta: a kínaiak nem fogják hagyni többé, hogy külföldi erők elnyomják őket.
„Aki zsarnokoskodni próbál felettünk, 1,4 milliárd kínai alkotta, acélos Nagy Falba ütközik”
– fogalmazott, a közönség lelkes ujjongását kiváltva.
Kína az építő jellegű kritikát szívesen fogadja kívülről, de az „álszent prédikálást” nem – mondta. Konkrét példát ugyan nem említett, de az utóbbi időben Kínát számos kritika érte külföldről – egyebek mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről – a többi közt a hongkongi szabadságjogokat, valamint a zömében muszlim vallású ujgur kisebbség emberi jogait illetően.